A köszörűkorong állapota használat közben folyamatosan változik. A felülete eltömődhet, a szemcsék eltompulhatnak, a korong pedig elveszítheti a megfelelő alakját. Ennek jele lehet a romló felületminőség, a nagyobb hőterhelés vagy az, hogy a korong már nem tartja pontosan a méretet és a profilt.
Ilyenkor sok esetben köszörűkorong-szabályozásra van szükség. A szabályozással helyreállítható a korong geometriája és vágóképessége. A szakirodalom két külön feladatot választ szét: a korong geometriájának helyreállítását és a munkafelület felújítását.
Röviden: mit csinál a szabályozás?
Felszabályozásra akkor van szükség, ha a korong üt, egyenetlenül kopott vagy elvesztette a kívánt alakját, profilját.
Lehúzással vagy élezéssel a korong munkafelületét tesszük ismét megfelelően vágóképessé, például eltömődés vagy eltompult szemcsék esetén.
Hagyományos köszörűkorongoknál a két művelet gyakran egyszerre történik, ezért a műhelyben sokszor egyszerűen korongszabályozásról beszélünk.
Felszabályozás és lehúzás – mi a különbség?
Felszabályozás
A felszabályozás célja a köszörűkorong megfelelő geometriájának helyreállítása. Ilyenkor megszüntethető például a radiális ütés, helyreállítható a sík felület vagy kialakítható a szükséges profil.
Profilköszörülésnél ennek különösen nagy a jelentősége: ha a korong profilja megváltozik, a munkadarabon kialakított geometria is eltérhet a kívánttól. A felszabályozás és a lehúzás közötti különbséget a szakirodalom is külön kezeli.
Lehúzás, élezés
A lehúzás célja a korong megfelelő vágóképességének helyreállítása.
Használat közben a szemcsék eltompulhatnak, a korong pórusaiba pedig munkadarabanyag kerülhet. A lehúzás eltávolítja az eltömődést, illetve a kötés és az elhasználódott szemcsék egy részét, így új vágóélek kerülnek felszínre.
Előfordulhat tehát, hogy a korong geometriája még megfelelő, de már rosszul vág. Ilyenkor nem feltétlenül a profilt kell helyreállítani, hanem a munkafelületet kell felújítani.
Mikor kell szabályozni a köszörűkorongot?
Nincs minden alkalmazásra érvényes szabályozási időköz. A korong állapotát és a köszörülési folyamat változásait kell figyelni. A növekvő teljesítményigény, a profilvesztés és a felületminőség változása egyaránt jelezheti, hogy eljött a szabályozás ideje.
| Jelenség | Lehetséges ok | Jellemző teendő |
|---|---|---|
| A korong üt | Geometriai hiba | Felszabályozás |
| A profil vagy méret eltér | Egyenetlen korongkopás | Felszabályozás |
| A korong felülete kifényesedik | Eltompult szemcsék | Lehúzás, élezés |
| A korong eltömődik | Anyag rakódik a pórusokba | Lehúzás |
| Nő a köszörülési erő | Romló vágóképesség | Korongfelület ellenőrzése |
| Romlik a felületminőség | Kopott vagy nem megfelelő korongfelület | Szabályozás ellenőrzése |
| Nő a hőterhelés | Több oka is lehet | A teljes folyamat ellenőrzése |
Ezek nem kizárólag szabályozási problémák. A rezgést okozhatja kiegyensúlyozatlanság, befogási vagy géphiba is, az égés hátterében pedig a hűtés vagy a rosszul megválasztott korong is állhat. Ezeket részletesebben a köszörülési hibákról szóló cikkben vesszük végig.
Miért romlik a korong vágóképessége?
A köszörűkorong használat közben bizonyos mértékig önélező. Az elhasználódott szemcsék kitörnek vagy leválnak, és új vágóélek kerülnek elő.
Ha az eltompult szemcsék túl sokáig a korongban maradnak, a korong egyre inkább dörzsöl a hatékony forgácsolás helyett. Eltömődéskor pedig a pórusokat részben munkadarabanyag tölti ki, így csökken a forgácstér.
Mindkét esetben nőhet a hőterhelés és romolhat a megmunkálás hatékonysága. A lehúzás ilyenkor helyreállítja az aktív korongfelületet.
A szabályozás a felületminőséget is befolyásolja
Nem mindegy, milyen felületet alakítunk ki a korongon.
A nyitottabb, élesebb korongfelület könnyebben vág, nagyobb anyagleválasztást tesz lehetővé és kisebb teljesítményt igényelhet, viszont durvább munkadarabfelületet adhat. Finomabb szabályozással zártabb korongfelület alakítható ki, ami jobb felületminőséget adhat, de csökkenhet az anyagleválasztás.
A szabályozási fogás és az előtolás ezért ugyanúgy része a technológiának, mint a korong szemcsemérete vagy keménysége.
Milyen gyémánt szabályozók vannak?
Egypontos gyémánt szabályozó
Egyszerű, egyenes hagyományos köszörűkorongokhoz az egyik leggyakrabban használt megoldás.
Alumínium-oxid és szilícium-karbid korongokhoz, többek között sík- és palástköszörű gépeken is használható. A szabályozó kiválasztásánál számít a korong átmérője, szélessége és szemcsemérete.
Többpontos gyémánt szabályozó
Több gyémánt dolgozik egyszerre, így a terhelés nagyobb felületen oszlik el. Nagyobb és szélesebb korongoknál különösen hasznos lehet, és csökkentheti az egyes gyémántszemcsék terhelését.
Profilozó gyémánt szabályozó
Meghatározott profil vagy sugár kialakítására használható.
Ilyenkor a szabályozó geometriája, például a csúcssugár és a szög, közvetlenül befolyásolja a korongon kialakítható profilt. Profil-, menet- és fogaskerék-köszörülésnél ezért maga a szabályozószerszám is fontos része a technológiának.
Impregnált gyémánt szabályozó
Fémes kötésbe ágyazott kisebb gyémántszemcsékből áll. Nagyobb és szélesebb hagyományos korongok szabályozására lehet gazdaságos megoldás.
Forgó gyémánt szabályozó
Nagy sorozatú, pontos profilköszörülésnél használják. Összetett profilok pontos és jól ismételhető kialakítására alkalmas, például csapágy-, menet- vagy fogaskerék-köszörülési feladatoknál.
Melyik szabályozó milyen feladathoz illik?
| Feladat | Jellemző megoldás | Diprotex termékcsalád |
|---|---|---|
| Egyenes hagyományos korong | Egypontos gyémánt | SDD |
| Szélesebb sík- vagy palástköszörű korong | Többpontos vagy impregnált szabályozó | MDD |
| Sugár vagy meghatározott profil | Profilozó gyémánt | IDD |
| Nagy sorozat, összetett profil | Forgó gyémánt szabályozó | Diamond Rotary Dresser |
| Nagyméretű hagyományos korong | Többpontos vagy impregnált szabályozó | MDD |
| Gyémánt- vagy CBN-korong | A kötéstől és a korong felépítésétől függő módszer |
Ez általános iránymutatás. A megfelelő szabályozót a korong mérete, szemcsemérete, kötése, profilja és a gép kialakítása alapján kell kiválasztani.
Mi a helyzet a gyémánt- és CBN-korongokkal?
Az egypontos gyémánt szabályozó elsősorban hagyományos alumínium-oxid és szilícium-karbid korongokhoz használatos. A gyártói ajánlások is külön szerszámokat határoznak meg a hagyományos, illetve a gyémánt- és CBN-korongokhoz.
A gyémánt- és CBN-korongok felszabályozása és élezése erősen függ a kötéstől. Műgyanta, kerámia vagy fém kötés esetén más-más eljárásra lehet szükség. Ha ilyen korongról van szó, először a gyémánt és CBN köszörűkorongok közötti különbségeket érdemes tisztázni.
Mitől függ a szabályozás eredménye?
A legfontosabb tényezők:
- a szabályozó típusa és állapota;
- a fogásmélység;
- az oldalirányú előtolás;
- a korong fordulatszáma;
- a szabályozó helyzete és befogása;
- a hűtés;
- az elvárt felületminőség.
A szabályozás javíthat egy eltömődött vagy eltompult korong működésén, de rosszul megválasztott korongspecifikációt nem tud helyrehozni. Ha ugyanaz a probléma rendszeresen visszatér, a köszörűkorong választási szempontokat is érdemes ellenőrizni.
Milyen adat kell a megfelelő szabályozó kiválasztásához?
Ajánlatkérésnél ezek a legfontosabbak:
- a köszörűkorong mérete és alakja;
- a korong teljes specifikációja;
- a szemcseméret;
- a szabályozandó felület szélessége;
- sík felület vagy kialakítandó profil;
- a gép típusa;
- a szabályozó befogása;
- száraz vagy hűtött technológia;
- a jelenlegi szabályozó típusa és mérete.
Profilozó szabályozónál a profil rajza vagy a meglévő szerszám pontos méretei különösen fontosak.
Diprotex gyémánt szabályozók a Carbo-Flex kínálatában
A Carbo-Flexen keresztül a Diprotex gyémánt szabályozók többféle kivitelben elérhetők az egyszerű egyenes köszörűkorongoktól a pontos profilköszörülési feladatokig.
A választékban megtalálhatók:
- SDD egypontos gyémánt szabályozók hagyományos köszörűkorongokhoz;
- MDD többpontos szabályozók nagyobb és szélesebb korongokhoz;
- FDD profilozó gyémánt szabályozók meghatározott profilok kialakításához;
- IDD impregnált gyémánt szabályozók nagyobb szabályozási felülethez;
- valamint forgó gyémánt szabályozók pontos, ismételhető profilköszörülési feladatokhoz.
Ha elküldi a köszörűkorong méretét és specifikációját, a gép típusát, a jelenlegi szabályozó adatait, illetve a kialakítandó profilt, segítünk kiválasztani a megfelelő Diprotex szabályozót és ajánlatot adunk rá.
Gyakori kérdések
Ugyanaz a szabályozás és a lehúzás?
Nem teljesen. A köszörűkorong-szabályozás tágabb fogalom. A lehúzás elsősorban a korong vágóképességének helyreállítására szolgál, míg a felszabályozás a korong geometriáját állítja helyre. A két művelet gyakran egyszerre történik.
Mit jelent a köszörűkorong felszabályozása?
A korong geometriájának helyreállítását. Ilyenkor megszüntethető az ütés, visszaállítható a sík felület vagy kialakítható a szükséges profil.
Mikor kell lehúzni a köszörűkorongot?
Ha a korong eltömődik, kifényesedik, csökken a vágóképessége vagy az eltompult szemcsék miatt nő a köszörülési erő.
Minden koronghoz jó az egypontos gyémánt szabályozó?
Nem. Hagyományos alumínium-oxid és szilícium-karbid korongoknál széles körben használható, gyémánt- és CBN-korongoknál azonban a kötés és a korong felépítése alapján kell szabályozási módszert választani.
A szabályozás megszünteti a rezgést?
Csak akkor, ha a rezgés oka a korong geometriai hibája. Kiegyensúlyozatlanság, befogási vagy géphiba esetén a szabályozás önmagában nem oldja meg a problémát.
